Hogyan készüljünk fel egy fotópályázatra?

Az utóbbi néhány évben jelentősen növekedett azok száma, akik átlépve a privát szféra határait, alkotásaikat a nyilvánosság számára is be kívánják mutatni. Ennek egyik módja a fotópályázatokon való részvétel, ahol egy szakértőkből álló bíráló bizottság alkot véleményt a beérkező képekről és válogatja ki - általában több száz alkotás közül - mindazokat, amelyekkel végül a közönség is találkozhat. A siker érdekében néhány tanáccsal szolgálunk mindazoknak, akik még nem rutinos pályázók, ezért nem is tudják mi mindenre kell figyelniük a kollekció összeállításakor és beküldésekor.
A felkészülés első és talán a legfontosabb feltétele a fényképezés! A folyamatos alkotórnunka, amelynek eredményeként újabb és újabb alkotások gyarapítják majd az archívumot. Ennek akkor van jelentősége, amikor túl későn értesülünk egy tematikus pályázati lehetőségről és már nem maradna idő a célirányos felkészülésre. Aki azonban áttekinti - kezdetben csak a magyarországi - kiállítások rendszerét, gyorsan
megismeri annak ciklikus jellegét, vagyis a visszatérő pályázatokat, melynek tematikája is állandó. És tapasztalni fogja azt is hogy számos fotókiállításra kötetlen témájú fényképek adhatók be. Ebből következik, hogy bármit örökít meg, az előbb vagy utóbb beadható valamely pályázatra. Ha azonban nem készülnek új munkák, nem lesz miből válogatni és összeállítani a saját kollekciót.
Sajnos elég gyakran előfordul, hogy a pályázók nem olvassák el figyelmesen a részvételi feltételeket.
Először azt vizsgáljuk meg, hogy milyen korlátozásokat tartalmaz? Kinek hirdették meg a pályázatot? Szinte mindenre van példa Magyarországon. Előfordulhat hogy életkor, lakóhely, munkahely, valamely társadalmi-szakmaiszervezethez való tartozás határozza meg a részvétel lehetőségét. Gyakran feltett kérdés: ugyanaz a felvétel beküldhető-e több különféle fotópályázatra? Természetesen igen, amennyiben erre vonatkozó tiltás nem szerepel a részvételi feltételek között. Ez általában így hangzik: "csak olyan felvételek adhatók be, amelyek korábban semmilyen formában nem szerepeltek a nyilvánosság előtt."
A következő korlátozás a tematikára, majd a beküldhető képek technikájára, számára és méretére vonatkozik. Amit nem tiltanak egy pályázati felhívásban az megengedett. Ebből következik, hogy az ezüst alapú fényképezés és a digitális képrögzítés között általában nem tesznek különbséget. Ugyanis a végső mű minősége és mondanivalója szempontjából közömbös, hogy azt Pajtás fényképezőgéppel, Nikonnal vagy digitális kamerával alkották-e. Arra viszont gyakran találunk utalást, hogy a felvétel készülhet bármivel, a technológia is változhat, de a végső mű, csakis hagyományos fényérzékeny nyersanyagon jelenhet meg.
A monochrom papírkép kategóriában beadhatók a klasszikus fekete-fehér képek és azok is, amelyek egyszínűre vannak színezve (anyagában, vagy utólagos vegyi színezéssei, illetve szűrőzve). A színes papírkép kategóriában a színes negatívról, illetve diáról készült nagyítás ok értendők vagy a fekete-fehér képek kézi színezése, amikor több különféle szín jelenik meg a végső alkotásokon. A színes diapályázatokra az esetek 99 százalékában 5x5 cm-es szabvány, üvegezett műanyag keretben kérik beküldeni a pályaműveket. Az oldalhelyes vetítés érdekében tegyünk jelzést a diakeret fehér oldalán a bal
alsó sarokba: ez jelzi majd az oldalhelyes és egyenes kép állást. Általában korlátozzák azt is, hogy sorozatot elfogadnak-e, ha igen annak mekkora lehet a terjedelme. Ne feledjük: a sorozat egy mű, amelyet ennek megfelelően bírálnak el. A szerzői jog durva megsértését jelenti, ha egy művet megcsonkítva állítanak ki (pId. sorozat esetén annak csak egyik vagy másik alkotó elemét). A szerző azonban erre vonatkozóan nyilatkozhat is: hozzájárul a képsorozat felbontásához és akkor egyedi képként is működhet a beadott
alkotás. Ne feledkezzünk el valamennyi kép hátoldalára (diakeret szélére) ráírni a szerző nevét, postacímét, a mű címét és egy sorszámot is, amely legyen összhangban a nevezési lappal. Az adatközlés elmulasztása esetén a fotót nem tudják visszaküldeni és publikáció esetén nem tudják feltüntetni a szerző nevét.
Nyilvános fotópályázatra csak jó minőségű, hibátlan nagyításokat (diákat) érdemes beadni. A karcos, gyűrött, elhasználódott kópiák - bármilyen jó képi ötletet tartalmaznak - valószínűleg már az első válogatásban kiesnek a zsűrizés során. Ha tehetjük jutassuk el személyesen a rendezőkhöz apályaműveket. A postai szállítás ugyanis jelentős veszélyforrás! Különösen akkor, ha nem szakszerűen csomagolják be a képeket. Vastag hullámkarton lapok közé helyezve (a két karton hullámiránya legyen merőleges egymásra) azonban esélyünk lehet a sértetlen kézbesítésre. A védő kartonok mindig 2-3 cm-el legyenek nagyobbak, mint a közéjük helyezett fényképek. A fotókat helyezzük borítékba és ezt ragasszuk rá az egyik kartonra. A képek mellé helyezzük el a nevezési lapot, amely tartalmazza a legfontosabb információkat. Mindenekelőtt a szerző nevét, postacímét és a beküldött alkotások felsorolását. Ma már szinte minden pályázat kötelező kelléke a nevezé si lap, amely azonban nem öncélú dokumentum. A másolatát megtartva a szerzők nyilvántarthatják maguknak, mikor, hová, milyen alkotásokat küldtek el. A rendezők úgyszintén ezt tekintik alapdokumentumnak, egy megállapodásnak, amely a pályázók és köztük jött létre. Ezért fontos aláírni az adatlapot. Aki kitölti ezt és elküldi a fotókkal együtt a megadott címre, elfogadottnak tekinti a részvételi feltételeket. A nevezési lap hiánya kölcsönös jogi következményekkel járhat. Ugyancsak a nevezési lapon tüntetik fel a zsűri döntését: kiállításra, esetleg díjazásra javasolták a műveket. Ennek másolatát küldik vissza a kiállítás rendezői a szerző knek, akik így értesülhetnek az eredményről. A nevezési lapot (esetleg)
helyettesítheti a képek kísérőjegyzéke. Ezen ugyanazon adatokat kell felsorolni, mint amit a nevezési lappal kapcsolatban ismertettünk.
A hazai kiállítások között kevés nevezési díjas pályázat van. Néhány azonban előfordul. Ennek legfőbb oka az hogy nincs elegendő fedezet a tárlat megrendezésére, a fotók visszaküldésére. Ilyenkor kérnek
hozzájárulást a pályázóktól. A nevezé si díj feladását igazoló szelvény fénymásolatát célszerű a nevezési laphoz mellékelni. Így a rendezők tudni fogják, hogy a pályázó eleget tett ennek a feltételnek, függetlenül
attól, hogy a pénzesutalvány mikor érkezik meg címükre vagy bankszámlájukra. Pénzt sohase küldjünk borítékban, a képekhez mellékelve. Ez mindenkinek csak kellemetlenséget okoz. Eltűnése esetén a feladó ban
és a címzettben egymás iránti bizalmatlanságot ébreszt, pedig valószínű, hogy egy nevető harmadik nyúlta le az összeget. Kérjünk pénzes utalványt a rendezőktől, vagy küldjük belföldi postautalványon a rendezők címére a nevezési díjat.
A beadási határidőt érdemes komolyan venni. A beadás azt jelenti, hogy a posta feladópecsétjén az az utolsó dátum, amelyet még elfogadnak a rendezők. Ha azonban beérkezési határidő van meghatározva a pályázati felhívásban, akkor jóval korábban kell postázni a küldeményt ahhoz, hogy a megadott időre garantáltan ott legyenek a fotók. Így is, úgy is kalkuláljuk be a posta esetleges késedelmét és ne az utolsó
pillanatban indítsuk útjára a pályázatunkat. Az jár el helyesen, aki a megadott dátum előtt egy héttel, tíz nappal korábban adja fel küldeményét a megadott címre. A beadási határidő és a kiállítás megnyitása között általában csak néhány hét eltérés van. Eközben a rendező knek nagyon sok a tennivalója (katalógus kiadása, képkeretezés, kiállítás rendezés, sajtópropaganda, az érintettek meghívása, stb.). Ezért kénytelenek a beadási határidőt követően, rövid időn belül értékelni és válogatni a beérkezett pályaműveket. A posta által későn kézbesített küldemények már nem kerülnek a zsűri elé!
A biztonságos csomagolásban levő képeket ajánlottan, nyomtatványként bérmentesítsük, amennyiben a boríték súlya nem haladja meg a 2 kg-ot. Az ennél nehezebb küldeményeket már csomagként kell feladni, viszont előfordulhat - különösen postafiók cím esetén - hogy a csomagot nem fogadják. Ilyenkor a küldeményt visszajuttatják feladójának. Tehát mindenképpen maradjunk a 2 kg-os súlyhatár alatt és akkor
nyomtatványként célba érnek a fotók.
Határidő naplónkbanjegyezzük elő a beküldési határidőt (visszaszámolva 7-10 napot), a kiállítás időpontját, és természetesen a visszaküldés végső dátumát. Ha addig nem kapjuk vissza a képeket - a rendezők ígérete ellenére - akkor azonnal írjunk levelet, amelyben megtudakoljuk a késedelem okát. Előfordulhat az is, hogy a pályázati kiírásban a visszaküldés bizonyos feltételekhez van kötve: válaszboríték, a nevezési díj befizetése. vagy külön erre vonatkozó nyilatkozat. Sőt! A pályázati feltételek tartalmazhatnak olyan kitételt is, amely arra vonatkozik, hogy a beküldött képeket nem küldik vissza. Ilyenkor perszer érdemes jól átgondolni, megéri-e egyáltalán az ilyen fotópályázaton részt venni? Ki-ki egyénileg mérlegelje a rendezők
feltételeit és a saját igényeit. Ha viszont a feltételeket elfogadja, akkor ezekkel kapcsolatban utólag már nem
szólalhat fel.
A fotóművészeti kiállítások szűkös anyagi fedezete miatt általában az is szerepel a pályázati feltételek között, hogy a kiállításra elfogadott, netán díjazott alkotásokat, a rendezők a kiállítás népszerűsítése
érdekében felhasználási díj megfizetése nélkül is publikálhat ják. Ez helyénvaló, amennyiben a szerző nevét és a rendezvény idejét, helyét feltüntetik a publikációban. A szerzői tiszteletpéldány azonban így is megilleti
az érintett alkotókat. Az ellen sem lehet kifogásunk, ha a különféle sajtótermékek munkatársai helyszíni tudósítás ban lefényképezi a falon levő alkotásokat, s ezeket - ugyancsak díjfizetés nélkül - akiállítással
kapcsolatos kulturális beszámolóban közzéteszik. Ha viszont akiállítástól fliggetlenül, egy más tartalmú írást kívánnak illusztrálni egy jól sikerült felvételIel, amelyet valamely kiállításon repróztak le, akkor
megsértik a szerzői jogot és tiltakozni kell ellene. Ha és amennyiben szükséges, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége közbenjár a peren kívüli egyezség létrejötte érdekében, mint ahogyan
ezt tette már eddig is nem kevés alkalommal.
Aki nem akar saját neve alatt indulni a pályázatokon, megteheti művésznéven is, de akkor javasolt ezt a választott művésznevet - amit sehol sem kell bejelenteni - következetesen és hosszú időn keresztül használni. Ez nem korlátozza őt a szerzői jogok gyakorlásában.
Külföldi pályázatok esetén más szempontokat is figyelembe kell venni, amelyekről egy következő közleményben nyújtunk részletes tájékoztatást.

Vissza a Fotósuliba >>>