Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben a gyermek jogállásába lép. Azt, akit mindkét házastárs örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe.Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott gyermek későbbi leszármazóira is.

Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó felügyeleti és tartási jogok és kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.

Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.

Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó a férje nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve vagy a férje vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.

Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság belátása szerint állapítja meg.

Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje.

A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.
A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.